Betűtorony

A Betűtorony egy izgalmas háromdimenziós szókirakó társasjáték 2-4 játékos részére. A rendelkezésünkre álló betűket úgy kell felhasználni, hogy a lehető legtöbb pontot érjék számunkra, miközben a magyar nyelv szabályainak megfelelő szavakat alkotunk. A betűk és a szavak világa minden játékot mássá tesz, így kétszer ugyanaz a Betűtorony nem játszható!

A Betűtorony kezdetén a játékosok eldöntik, hogy ki alkothat először szavakat a tízszer-tíz mezőből álló táblán. Az kezd, aki a betűket rejtő zsákból az A-hoz legközelebb eső betűt húzza. A sorrend megállapítása után minden játékos hét betűt húz a száz betűt rejtő zsákból. A kihúzott betűket mindenkinek úgy kell maga elé helyeznie, hogy játékostársai ne láthassák azokat. A zsák az egyes betűkből a következő mennyiséget tartalmazza: 6 A, 4 Á, 3 B, 2 C, 1 CS, 3 D, 6 E, 3 É, 2 F, 3 G, 2 GY, 2 H, 3 I, 1 Í, 2 J, 6 K, 4 L, 1 LY, 3 M, 4 N, 1 NY, 3 O, 3 Ó, 2 Ö, 2 Ő, 2 P, 4 R, 3 S, 2 SZ, 5 T 1 TY, 2 U, 1 Ú, 2 Ü, 1 Ű, 2 V, 2 Z, 1 ZS.

A partit kezdő játékosnak úgy kell a táblán elhelyeznie az első általa alkotott szót, hogy annak legalább egy kockája a középső zöld startmezőt érintse. Egyszerre több szó is alkotható, de a második és minden további szónak legalább egy ponton kapcsolódnia kell a már a táblán olvasható szavakhoz. A Betűtoronyban az sem kizárt, hogy meglévő szavak betűit részben újakkal helyettesítsük, azaz egy betűre másik betűt helyezünk. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra, hogy továbbra is minden irányból olvasva értelmes szavak maradjanak a táblán. Figyelem! Vannak tiltott szavak, amelyek nem hozhatók létre, ezek: a tulajdonnevek illetve minden nagy kezdőbetűvel írandó szó, a rövidítések, a kötőjelet igénylő szavak, az igekötők, képzők, toldalékok, amelyek magukban nem állhatnak. Ha egy-egy szó elfogadásáról vita alakul ki, akkor a legkönnyebben úgy dönthető el a kérdés, hogy értelmes mondatot alkotunk az adott szó felhasználásával, illetve megkeressük azt az Értelmező Kéziszótárban.

Ha a játékos a rendelkezésére álló betűkből már nem tud több szót alkotni, akkor a zsákból annyi betűt húz, hogy ismét hét darab legyen előtte. Mielőtt azonban a tőle balra ülő következne, összeszámoljuk az elhelyezett betűkért kapható pontokat. Minden betűkocka, amely egy játékos által alkotott új szóban benne van, egy pontot ér. Kivéve, ha olyan szót hozunk létre, amelynek minden eleme az első szinten található. Ebben az esetben a betűk 2 pontot érnek. Vannak továbbá olyan ritka betűk (CS, Í, LY, NY, TY, Ú, Ű ZS), amelyek felhasználása esetén a lerakott szóért kapott ponthoz további kettő hozzáírandó. Ezt az előnyt persze csak az élvezheti, aki a táblára helyezte ezeket a betűket. Ha egy játékos van annyira ügyes, hogy egy körben mind a hét betűjét szabályosan a táblára tudja helyezni, akkor eredményéhez további 10 bónuszpontot kell hozzáadni.

Ha valaki képtelen szavakat alkotni meglévő betűiből, akkor passzolnia kell, s a következő játékos alkothat szavakat. Passzolásnál élhetünk a betűcsere lehetőségével is, azaz egyik betűnket bedobjuk a zsákba, s másikat húzunk helyette.

A játék akkor ér véget, amikor valamelyik játékos kifogy a betűiből, s zsákban már egy kocka sincs. Befejeződik akkor is, ha minden játékos elismeri, hogy képtelen újabb szavakat alkotni vagy egy körben mindenki passzolt. Ekkor nincs más teendőnk, mint összeadni a körönként szerzett pontokat, a játékosok előtt maradt betűket öttel megszorozni, s ezt az értéket a szerzett pontokból levonni, majd megállapítani, hogy ki volt a legeredményesebb. A győztesnek gratuláljunk, s kezdjünk újra játszani!