Bejelentkezés

Friss hozzászólások

Une calculatrice, ou calculette, est une machine concue pour simplifier, et fiabiliser, des operations de calculs.
Nyomtatóbarát változatPDF változat

"... GYÍ LOVAM, GYI BETYÁR ..."

Válogatás a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, a Játékcéh és a Kiss Áron Magyar Játék Társaság által meghirdetett országos játék pályázat anyagából.

Megnyitó:
2000. szeptember 16. szombat délelőtt 11.00 óra

Megnyitja:
Szilágyiné dr. Szemkeő Judit
a Szociális és Családügyi Minisztérium Államtitkára

A rendező, Kalmár Ágnes művészettörténész tanulmányának (A népi játékok tárgyi hagyományainak jelenléte és jövője) gondolatébresztő soraival ajánljuk szíves figyelmükbe az új kiállítást.

"Kik készítenek játékszereket a mai Magyarországon és milyen célból? Az elkészített tárgyak közül melyeket tekintjük a népi iparművészet körébe tartozóknak és mik ezeknek az ismérvei?

Sürgősen válaszra váró kérdések, amelyek számos problémát magukban hordoznak. Tisztázandó az iparművészet és a népi iparművészet viszonya egymáshoz a játékkészítés területén. Nehéz ennek meghatározása, mert ma igen különös szempontok képeznek határvonalat, mint például a hagyományok bármely módon való követése, illetve elvetése.

Másik gond a tevékenység jellege, mivel játéktárgy létrehozásának titka a népi játékkultúrában, néhány klasszikusnak mondható típus kivételével, éppen a szabad alkotófolyamatban rejlik, melynek eredménye, végterméke a tárgy, az esztétikus tárgy, egy szép, találó forma.

Mindezek alapján a népi iparművészeti játékszer fogalmon olyan, nem gépekkel megalkotott tárgyakat kell értenünk, ahol a tárgyi népművészetet létrehozó alapelvek érvényesülnek, nem pusztán egyes népi játékszerek jól felismerhető részelemei. A kivitelezés mikéntjének és a megvalósítás szellemének kell hordoznia a kézművesség és a mesterségek jegyeit, valamint alapos formaismeretet, illetve hiteles néprajzi tudást. Így igen nehéz határt szabni, hogy kinek a tevékenysége tartozhat e körbe. Ennek meghatározása szükséges, a jövőre váró feladat. Az elrendezés megoldaná a zsűrizés felvetődő problémáit is, hiszen ezen alkalmakkor is fellépnek hasonló fogalmi zavarok.

Tény azonban, hogy a hazai játéktervezők és -készítők között napjainkban sokkal többen tartoznak szervezetileg a népi iparművészethez, mint a hivatalos iparművészethez, aminek oka ismert, ennek feltárása külön tanulmány feladata. Mindenesetre a népi iparművészet, valamint a Népművészeti Egyesületek Szövetsége lett az a terület, amely a gyakorlatban is felvállalta a játéktervezés- és készítés ügyét, tehát meg is valósította a terveket. Ez is történelmi tény.

1948-ban felszámolták a domináns kisipart és a nyugati importot, vagyis félbeszakadt az 1870-es években elindult folyamat is. A "Játékfelülvizsgáló Bizottság" az akkor forgalomban lévő játékfélék felét javasolta továbbgyártásra alkalmasnak.

1953-ban létrejött a "Játéktervező Intézet", melynek ismételten feladata lett a népi játékok felkutatása. Az Intézet tevékenységéről az 1954-ben beindult "Játéktervező Intézet Híradója" számol be. Az Intézetet 1957 januárjában felszámolták, a tervezői feladatkört a gyártókra bízták.

A játéktervezés ügy 1967-ben kapott új lendületet, amikor a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában játék- és animációsfilm-készítő szak indult. A fejlődés irányának és az oktatás módszereinek kidolgozásában jelen volt Jankovics Marcell rajzfilmművész is. A szép tervekből azonban nem születtek játékok, mert nem volt ipar, ahol a végzett növendékek a tanultakat megvalósíthatták volna... "

Időpont: 
2000. szeptember 16. 11.00 - 2000. december 31. 17.00
Közreműködő: 
Váczi Mária
Rendezvény jellege: 
kiállítás