Gyermekkultúra az ezredfordulón Beszámoló

Gyermekkultúra az ezredfordulón Beszámoló

A "GYERMEKKULTÚRA AZ EZREDFORDULÓN" KONFERENCIA ÁLLÁSFOGLALÁSA

"El kell hinnünk a gyermek igazságát, a gyermek világát,
abban tükröződik a mi boldogságunk is�"
Schéner Mihály

Az ezredforduló az országban történő politikai, gazdasági paradigmaváltás a felnőtt társadalom számára értékválságot okozott.

Ezáltal a gyermekek gondjai is méltatlanul háttérbe szorultak. Felgyorsult világunkban sok esetben nem fordul kellő figyelem a gyermekek kulturális szokásrendszerének változására sem.

A gyermekkultúra mindig kettős. A kulturális környezet, amelyben élnek és az a kultúra, amelyet ők hoznak létre. E tézisből kiindulva elsődleges a gyermekek által alkotott világ megértése, elfogadása, másrészt fontos a felnőtt-világ által közvetített tartalom.

A társadalom, a felnőtt generáció felelőssége, hogy általános emberi értékeket - humanizmus, demokrácia, tolerancia - közvetítsen a gyermekek számára.

A kultúraközvetítő szervezetek, intézmények koordinált, egymás értékeit figyelembe vevő, egymásra épített, egymást kiegészítő tevékenysége is feltétele annak, hogy a felnövekvő nemzedékekből kiegyensúlyozott felnőttek legyenek.

Mit tesznek, mit tehetnek a kultúraközvetítők?

- Alapelvként fogadjuk el, hogy a gyermekek nélkül, róluk, kultúrájukról nem döntünk. Minden esetben meghagyjuk számukra a választás szabadságát. Teret, helyet biztosítva a megvalósulásra..

- Figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait, megmutatjuk számukra a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit.

- A művészeti értékek közvetítésével hozzájárulunk mind gazdagabb érzelmi életük kialakulásához, ezáltal személyiségük formálásához.

- Gondoskodunk a szabadidejük tartalmas eltöltéséről. Az élmény és ismeretszerzés mellett fokozott hangsúlyt kap a kreativitás, amelyben meghatározó szerepe van a játéknak és az olvasásnak.

- A közművelődés sajátos eszközrendszerével hozzájárulunk a gyermekközösségek kialakulásához, amelyben a kortárs értékek mellett a közösségi tudat is formálódhat.

Mit kezdeményeznek, javasolnak a kultúraközvetítők?

A Kormánytól kérjük, hogy az e korosztályra irányuló tevékenységet a tárcákkal összehangoltan végezze, amelyben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kapjon meghatározó szerepet.

Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Gyermekjogi Egyezménynek, melyet a Magyar Köztársaság képviselője is aláírt, minden esetben érvényt kell szerezni.

A gyermeki jogok védelme érdekében egy alkalmas fórum és garanciarendszer kiépítését (gyermek ombudsman) javasoljuk.

Az önkormányzat és az állam felelőssége, hogy a kultúraközvetítő intézmények, szervezetek, a korunknak megfelelő esztétikai megjelenéssel, tárgyi felszereltséggel és képzett szakemberekkel szolgálhassák e korosztályt. Tiltakozunk a gyermekközösségi színterek - művelődési házak, ifjúsági- és gyermek házak, könyvtárak - bezárása ellen.

Indokoltnak és egyben szükségesnek tartjuk, hogy az iskolán kívüli szabadidős tevékenységek, a gyermekkultúra közvetítés kiemelt támogatást élvezzen.

A gyermekek kulturális szokásrendszerének változását feltáró tudományos kutatást kezdeményezünk, miután a stratégiai tervezés nélkülözhetetlen alapja a "van" sokoldalú megismerése.

A gyermek- és ifjúsági munkában dolgozók - gyermekközösségek vezetői, művelődésszervezők, könyvtárosok, pedagógusok, a szűkös lehetőségek mellett mindent megtesznek, hogy nyitottságukkal, tudásukkal, önképzésükkel, empatikus készségükkel helytálljanak e munkában.

Fontosnak tartjuk az e területen tevékenykedő szakemberek rendszeres találkozási lehetőségeit, a gyermekkultúra problémakörébe tartozó kérdések megvitatása, a lehetséges megoldások keresése érdekében.

Békéscsaba, 2000. november 19.

A konferencia résztvevői