

A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 1981 december 4-én nyílt meg, ekkor kezdődött a muzeális értékű játékok gyűjtése is, mégpedig azzal az alapító elképzeléssel, hogy létrejöjjön a magyar nyelvterület játékkultúráját őrző és bemutató tárgy együttes.
Rendezők: Kalmár Ágnes művészettörténész, Bihar Mária néprajzkutató
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak. A sokféle anyagból készített tárgyak témaköre rendkívül gazdag, melyet különböző népek hagyományos játékszereinek sajátosságai színeznek. Az önálló darabok mellett e gyűjtemény a szomszédos országok, emellett a lengyel, észt, mordvin, mexikói és japán nép játékkultúrájának jelentős együtteseit őrzi. A legrégebbi játék egy valódi műremek, francia mozaikrejtvény az 1760-as évekből, a legújabbak pedig napjaink egyedi, iparművészeti tárgyai. A túlnyomórészt 19. század második feléből és a 20. század első évtizedeiből származó polgári játékok számára különleges hátteret jelent az Udvardy és a Kovachich család sokoldalú hagyatéka. A kiállítás feleleveníti a 20. század első évtizedeinek iparművészeti játékterveit és megvalósult tárgyait, közöttük a képzőművész Undi S. Mariska, Juhász Árpád és az építész Márkus Géza munkáit, a néhai festő és rajztanár, Grabowieczky Leon évről évre egyre gazdagabban kirajzolódó játékkészítő műhelyét. Mindennek folytatásaként jelennek meg az 1970-es évek hazai alkotásai, és napjaink kézműves játéktárgyai.
Kalmár Ágnes