Fekete, fehér, igen, nem

Kiválasztunk valakit kérdezőnek, aki mindenkit sorban kérdez. A válaszolóknak nem szabad kimondaniuk a "fekete", "fehér", "igen" és "nem" szavakat. A kérdező persze úgy igyekszik, hogy ezeket kelljen mondani a válaszban.
Ilyeneket kérdez (és ilyeneket lehet rá válaszolni):

Milyen színű a cipőd? (Piros.)
Reggeliztél ma? (Persze.)
Milyen színű a blúzod? (Világoskék.)
Szereted-e a spenótot? (Szeretem. - Megeszem.)

"Az volt az ügyes kérdező, aki a színeket meg az igen-nemet felváltva kérdezgette, mert ha csak színre kérdezett, arra beálltunk, hogy a fekete meg a fehér nem mondható. - Mit feleltek arra, hogy milyen színű a hó? - Sáros, szürkés színű, akármit lehetett, csak azt nem, hogy fehér. Ha azt akarta mondani, hogy nem tudom, akkor mondhatta, hogy mit tudom én. Mondhatta azt is, hogy piros a hó, nem volt kötelező az igazmondás. »Tudod, mikor mondok tiltott szót? Mikor piros hó esik!« - mondta az ügyesebbje."