Akárhányan játszhatjuk: minél többen vagyunk, annál izgalmasabb. Körülhatárolt téren játsszuk labdával: a szabadban kijelöljük a játéktér határait, zárt térben ez magától értetődő. Az utóbbi esetben a szivacslabda a legjobb, mert nem törnek tőle az ablakok és nem rongálódik meg semmi a szobában.
A labdát a játék elején a magasba dobjuk. Aki meg tudja szerezni, az igyekszik kidobni valakit. A kidobás akkor érvényes, ha a játszót éri a labda, utána pedig a földre esik: a kidobott olyankor kiáll. Aki azonban elkapja a labdát, annak nem kell kiállnia, és annak sem, akire másik játékosról vagy a falról, fáról, földről pattant a labda.
Ügyeskednünk kell, mert ha nem megyünk soha a labda közelébe, akkor nem tudjuk fogyasztani az ellenfeleket, de minket mindig kidobhatnak. Ha azonban éppen a labda felé szaladunk, amikor más megszerzi, akkor ő dob ki bennünket!
Kép | |
Játékkategória | népi játék |
Szerző | Lázár Katalin |
Beküldő | Lázár Katalin |
Adatközlő | Valacsai Pálné Mikóczi Ilona |
Gyűjtő | Lázár Katalin |
Játék tömb | eszközös |
Típuscsoport | labdajáték |
Típusszám | 4.1.315.0 |
Dialektus csoport | Északi dialektus |
Gyűjtőhely | Nagyfödémes |
Megye (1913-as felosztásban) | |
Forrás | Népi Játékgyűjtemény -Zenetud.Int. |
Forráson belüli azonosító | LSZ 70550, Lázár: Gyertek, gyertek játszani III. 1. rész, 19. szám |
Gyűjtési idő | 2000 |
Magyarázat | |
Kapcsolódó linkek a Játékházban | |
Utolsó módosítás | 2008.03.21. |