Bábkészítés, kicsiknek, nagyoknak

Bábkészítés, kicsiknek, nagyoknak

2011. január közepén, még nem tudtuk egész pontosan, mi az, amire vállalkoztunk. Nagyszőlősön, a Ferences-rendi kolostorban találkoztunk. Persze, mindenki tudja, hogy milyen is a bábozás, milyen is egy bábjáték, de valójában a kulisszák mögött nem sokan jártunk. Azt gondolom nem csak én izgultam, hogy vajon ebből mi sül majd ki, de többen saját kézügyességüket is megkérdőjelezték, ennek ellenére mégis eljöttek mondván, majd besegítenek valakinek.
Péntek este, Lovas-Linner Lili néni bemutatkozója és ismertető szavai a bábozásról, felbátorítottak minket. Ugyanezen az estén, megismertük, mi is az a HÁLÓ mozgalom, ami a találkozó keretét adta. Saját hálónk építése közben megtudtuk, hogy a HÁLÓ nem más, mint emberi kapcsolatok hálója, még pedig a Kárpát-medencében élő magát magyarnak és kereszténynek valló embereké. Ezután, ismerkedő játékok következtek, amelyek tovább oldották a hangulatot és már egészen nekibátorodva vártuk, mi következik majd szombaton reggeli után.
Rögtön az elején, ajándékba kaptunk is egy kis lovacskát, ami már teljesen kész volt. Nem lehetett kis munka, főleg, ha azt nézzük, hogy voltunk legalább harmincan. Ilyen bátorítás után, nem is volt kérdés, hogy mindenki nekilátott az aprólékos, néha nem is annyira kézügyességet, mint türelmet és kitartást igénylő feladatnak: elkészíteni a saját, különbejáratú bábkészletét. Volt, aki lovat, de volt, aki Móricz Zsigmond Iciri piciri meséjéhez készített bábokat.
Egész hétvége ideje alatt, mint egy láthatatlan segítő kéz, Turcsányi Márta, segítette munkánkat. Mikor már elég jól haladtunk, Pernekiné Valentinyi Ildikó főként elméleti előadásából sok mindent megtanultuk, például azt is, hogy fontos, a stílusegység, azaz, hogy a bábok formájukat, méretüket, kivitelezési módjukat tekintve egységesek legyenek. Ezen kívül Ildikó, beszélt nekünk a bábok fajtáiról, a bábkészítés művészetéről is. Saját bábjai is arról tanúskodtak, hogy nem csak a bábkészítés elmélete az, amiben jártas, hanem annak gyakorlata is.
Az előadás után, ismét visszatértünk még befejezetlen bábjainkhoz, de már másképp néztünk rájuk. Továbbgondoltuk. A továbbgondolás eredménye az lett, hogy a vasárnap délelőtti záráson megbeszéltük: lakóhely és/vagy munkahely alapján, kis csoportokban készülünk a következő találkozóra. Hogy mivel? Legalább egy teljesen befejezett és harmincöt félig elkészített bábbal. Valamint, gyakorlati tanáccsal, lelkesedéssel és bátorítóval, amit majd 2011. március 19-én, szombaton, Nagyszőlősön továbbadhatunk a többieknek.

Köszönet az Erdélyi Gyülekezetnek gondoskodó, melegszívű előadóinkért!
Köszönet a Szülőföld Alapnak a pozitívan elbírált pályázatért!

Henkel Beatrix
Beregszász