Beszéd Kiss Áron emléktáblájánál, 2006

Kedves Jelenlévők!

Dr. Kiss Áron kiváló pedagógus, példamutató elméleti és gyakorlati szakember volt. Ma is sokan munkálkodunk azon, hogy tovább vigyük szellemiségét és gondolatiságát.

Sokoldalú munkásságából szeretném ráirányítani a figyelmet a hazai játékkultúra fennmaradásában, terjesztésében betöltött szerepére. Régóta tudjuk, hogy a játék a kisgyermek alapvető, legfontosabb tevékenysége. A mindennapokban mégsem mindig könnyű ezt betartani az állandó változó pedagógiai irányok, szülői elvárások kereszttüzében, melyek az egyéb elfoglaltságokat is előtérbe helyezik. A játék a gyermekek és a köztünk levő kapcsolat egymáshoz közeledés legjobb módja. Emlékezzünk rá, milyen jó érzés volt gyermekkorunkban szabadon, mindenféle céltudatosság nélkül játszani, anélkül, hogy bárki tudatosan fejleszteni akarta volna ügyességünket, gondolkodásunkat. Sokszor a gyermek játékában csak a felszínt látjuk rejtve, maradnak számunkra az igazi érzések, belső indíttatások. A gyermekek nem mindig tudják szavakba önteni gondolataikat, vágyaikat, minden játékukban nyilvánul meg. A mindennapok élményeiből, történéseiből táplálkozik, mely sajátos logika alapján kapcsolódik össze a játszás során mindenféle időbeli és térbeli korlát nélkül. Nehéz elkülöníteni az egyes játékfajtákat, mert a valóságban gyakorló, konstrukció, szerep és szabály a játékon belül sokszor összeolvadnak.

Ahogy a gyermek növekszik, és egyre jobban megérti a körülötte zajló dolgokat, változik a kifejezés rendszere is a játékban. Félelmeit, különböző vágyait a játék folyamán kivetíti a külvilágba mely a történelmünk során a kultúránkban is nyomon követhető. Minden gyermekben veleszületett kíváncsiság működik, cselekvési vágy mely a játékban tanulást eredményez. Annyi időt tölthetnek a megoldással, próbálkozással, amíg eljutnak a játékhelyzet természetes lezárásáig. Élményei így belső tanulássá válnak, melyek a leváratlanabb helyzetekben bukkanhatnak elő. Akik a gyermekkorukban sokat és szabadon játszanak, később is sokkal kreatívabban gondolkodnak, változó körülmények között is jobban feltalálják magukat. A gyermekeknek szükségük van a mi jelenlétünkből fakadó biztonságra és ismereteinkre melyek, mi adhatunk át.

Tisztelettel adózunk Dr. Kiss Áron emlékének, ki példát adott nekünk pedagógiai munkánk során az igényességre, a játék szeretetére, játékosságunk egész életen áttartó megőrzésére.
Kiss Áront idézve itt és most is : „Tegyük a játékot közüggyé!”

Bartók Sándorné szegedi óvodapedagógus beszéde Kiss Áron emléktáblájánál, Bp., XII. kerület, Kiss Áron utca.