

A fa és a játék szeretete indított arra, hogy e témával foglalkozzam. Gyakorló szülő lévén szomorúan tapasztaltam, hogy mennyire megváltozott nemcsak az élet, az életritmus, hanem a játékkultúra is. Hová lettek a hintalovak, faautók, és az egyéb fából készült játékok? Elnyelte őket mai világunk forgataga? Mit látnak gyermekeink, ha körülnéznek gépeket, rohanó embereket, jellegtelen épületeket. A szórakozást a számítógépes játékok, a videofilmek véres erőszaka jelenti, szépérzéküket a célszerűség befolyásolja, vágyaik tárgya az agyonreklámozott játékcsodák, s nem találják örömüket a természetben. Ezért tartom fontosnak, hogy újra felfedezzék a természetes anyagokból készített játékokat.
A természet anyagai közül a fa a legcsodálatosabb, örökké él. Szín és formagazdagsága, erezete, illata, tapintása, alakíthatósága a vele dolgozó embernek is örömet szerez, s a fában rejtező szépség megmutatására készteti. A faanyag használata régen általános volt, nemcsak országokra, hanem tájegységekre is jellemző kultúrák éltek, s ehhez tartoztak a sajátos játékok is. Anyagok, formák, a díszítés milyensége vagy éppen elmaradása mutatta meg, hogy milyen történelmi korban, hol és mikor készültek. Az egyszerű házilag készített játékokat kiszorították a gyári termékek. Olcsóságuknál és jó alakíthatóságuknál fogva eljutottunk oda, hogy műanyagból hazudunk magunknak fát, fémet, textilt, füvet, sőt virágot is. Pedig a természetes anyagok, a szép környezet és a természet jó nevelő hatását igazolták a Waldorff- óvodák, iskolák sikerei. A fa külső megjelenése révén melegséget, természetes vonzalmat ébreszt bennünk.
Környezetvédelmi szempontból is előnyös, mert a természetes anyagokból, így a fából készült játékok ökológiai mérlege (vagyis az, hogy termelése és megsemmisítése mennyire szennyezi a környezetet) jóval kedvezőbb, mint a mesterségesen előállított anyagokból készülteké. A fajátékok tartóssága jóval nagyobb, élettartama több játékos nemzedékre kiterjed. Ha a vásárló tartósabb, de drágább játék mellett dönt, akkor gazdaságosabban cselekszik, mert tulajdonképpen későbbi költségeket takarít meg. Egy fadaru tartóssága, pl. sokkal nagyobb, mint egy sajtolt fémből készült darué, bár nem feltétlenül mutatkozik meg az árkülönbségben. Következőkben szeretnék a fából készült játékok gazdag tárházából néhányat bemutatni, főleg olyanokat melyeknek elkészítése egyszerű.
Szín és anyag: mesterséges színezés nélkül, a fa eredeti színét kihasználva is lehet igen szép színhatást elérni. A képen látható kirakó jó példája az anyag tudatos felhasználásának. A fa eredeti színét felhasználva rakhat ki a gyermek különféle formákat, megismerve ezzel a fák erezetét, színét. Az így született kép egymással harmonizál, finom árnyalatokból áll. A felhasznált fafajok: szilva, dió, paliszander, fenyő, hárs és oszázsnarancs. A lakkozást kerülni kell, mert a lakk ugyan élénkíti a fa színeit, de ez által elveszíti a tapintás élményét és a fa természetes illatát. Lakkozás helyett kiváló hatású a viaszolás, mely kellemesebb tapintást ad, és a bevonat ellenére a fa élő marad. Egyfajta fa alkalmazásakor is érhetünk el különböző színeket, pl. fehérítést hidrogén-peroxiddal vagy barna színárnyalat állítható elő diópáccal. Ezen kívül jól alkalmazhatók a textilfestéshez használt növényi festékek is. Egészen más hatást fejt ki egy kirakó, ha mesterséges színezése van, ritmikus díszek mellett figurákat is ki lehet rakni belőle. Az alapegység formája bonyolultabbá teszi az összeillesztést.
A színnek funkciója is lehet, pl. a színskála segíthet a következő elem megtalálásában. Az elemekből kirakott kompozíciók a térlátást és az egyensúlyozó érzéket is fejlesztik. Az összhatás különlegesen szép tér- és színélményt nyújt.
Forma és anyag: a felhasznált anyag nagymértékben befolyásolja az alakot. A fa természetes szerkezete másfajta kialakítást tesz szükségessé, mint például a fröccsöntéssel bármilyen alakzat előállítására alkalmas műanyag. Könnyen gyárthatók fából az ősi egyszerű formák, mint a gömb, a kocka, a kúp és a különböző mértani testek valamint ezek kombinációi különböző módon egymásra helyezve és összekapcsolva. A technika fejlődésével a fának lézerrel, forró dróttal vagy nagy nyomású folyadéksugárral való vágásával, nagyfrekvenciás ragasztásával egész bonyolult térbeli puzzle-től kezdve a fából készült vasúti terepasztalokon át, az élethű modellezésig szinte minden elkészíthető fából.
A teljesség igénye nélkül bemutatok néhány ötletet a gömb és a kocka alkalmazási lehetőségeiről.
A fagolyók önmagukban is játékká válnak, ha különböző szabályok szerint gurítjuk őket, vagy építőelemként használjuk társasjátékban. Összekötésükkel ember és állatfigurát készíthetünk, mint a képen látható maci golyókból, de készíthetünk logikai feladatot is, pl. 20 db azonos méretű golyókból egy piramist kell építeni, úgy hogy a golyókat 3-4 elemenként meghatározott formába rögzítjük.
Használhatjuk bébi játékokhoz is, pl. színes fagolyókat fűzünk fel egy farúdra és a zsinóron függő egymáshoz ütődő fagolyócskák a felébredő csecsemőnek finom hangzást adnak. Műanyagcsörgők helyett egy farúdon áthúzott szálakra rögzített fagolyókkal is nagyon jól el tud játszani egy kisbaba.
A fakockák építőelemként való alkalmazásának számos lehetősége közül egy-két ötletre hívnám fel a figyelmet. Az egyszerű építőkockák lehetővé teszik a felfelé vagy oldalirányú rendezési mintát, ha a kocka oldalaira félkörívet, átlót vagy különböző rajzolatot készítünk akkor a megfelelő sorrend valamint irány megválasztásával többféle összeállítási lehetőséghez jutunk. Az építőelemek összekapcsolása golyókkal az épített torony stabilitását növeli. Különlegessége a kétféle térforma összepárosítása. A félgömb bemélyedés színezése logikusan összepárosítható a golyókéval. Hengerekkel stabilan egymásba kapcsolható kockák tartósabb konstrukciót eredményeznek. Lehetőséget nyújt az egység felfedezésére, mivel a hengereket csak megfelelő magasságban lehet a másik kockába csúsztatni. Logikai feladatok készítésére is kiválóan alkalmas a fakocka, pl. 27 db azonos méretű kis kockából kell egy nagyot építeni, úgy hogy a kiskockákból 2, 3 és 4 elemet bizonyos alakban összeragasztunk. Lehet nehezíteni a feladatot színezéssel is, amikor az összerakásnál arra is ügyelni kell, hogy minden oldalon egy szín csak egyszer szerepelhet. Készíthetünk térkitöltő feladatokat is, vagyis egy kocka alakú dobozt úgy kell kitölteni különböző alakzatban összeállított kiskocka elemekkel, hogy üres hely ne maradjon és az összes elemet felhasználjuk.
A bemutatott néhány ötlettel remélem sikerült felvillantani, hogy a legegyszerűbb két formát is milyen jól fel lehet használni játékkészítéshez. Lehetne folytatni a sort, pl. különböző méretű és színű félkörívek vagy keretek sorozatával, melyekből csodálatos kompozíciók építhetők.
Úgy érzem fontos szerepünk lehet abban, hogy a fa, mint természetes anyag újra tért hódítson a játékgyártásban és céltudatos tervezéssel a hagyományokat ápolva, tudjunk Magyarországon is igényes fajátékokat készíteni.
Ezen gondolatok alapján indítottuk el a Soproni Egyetemen 1997-ben fakultatív tárgy keretében a "fajáték gyártás" oktatását. A hallgatók munkáiból néhányat az Internet Játékház "Csináld magad játékok" rovatában bemutatunk. Az elkészített játékok fényképe mellett az elkészítéshez szükséges rajzokat és technológiai leírást is közreadjuk, hogy bárki számára elkészíthető legyen ezzel is segítve a fából készült játékok népszerűsítését.